Eljött a műtét napja. Korán reggel felkeltem, megreggeliztem, és összepakoltam. Vittem egy váltóruhát, amit a műtét alatt viseltem. Váltófelsőnek célszerű egy rossz inget vinni, mert az, mint azt később láttam, ugyancsak összekoszolódik a műtét alatt fertőtlenítőszer és vér keverékével. Kicsit izgultam, mert nem tudtam pontosan, hogy mennyire lesz kellemetlen a műtét. A doktornő és az aszisztensek nagyon kedvesen fogadtak, jó hangulat volt. Én a biztonság kedvéért kértem egy nyugtatót az alanyi jogon járó vérzéscsillapító mellé, de lehet, hogy nem lett volna rá szükség.

Első lépésként leborotválták a hajamat teljesen. Ekkor láttam legjobban, hogy hol milyen sűrű a hajam, és bizony voltak részek, melyek már ugyancsak pótlásra szorultak. Kaptam egy steril köppenyt és hamarosan bekísértek a műtőbe. Igyekeztem túlságosan nem szétnézni, mert a rengeteg sterilizált sebészeti eszköz látványától rosszul lettem volna. Először hassal kellett lefeküdnöm egy speciális ágyra, aminek volt egy nyílása az arc magasságában, hogy a lefelé néző páciens szabadon tudjon lélegezni. A fejbőrömet lidokain injekciókkal érzéstelenítették. Ezeket kicsit lehetett érezni, főleg ha a fejem egy-egy különösen érzékeny részébe adták be éppen.

A műtét első részében elkezdték kivenni azokat a hajhagymákat a tarkó fölötti részről, melyeket később beültettek azokra a területekre, melyeken növelni kellett a sűrűséget, vagy pótolni kellett a hiányzó hajat. Ezt egy vékonyfalú 1mm átmérőjű tűvel végezték melyet elég mélyen bele kellett méllyeszteni a fejbőrömbe ahhoz, hogy a hajhagymákat kiemeljék. Ha úgy éreztem, hogy kezd elmúlni a lidokain hatása és egyre jobban érzem a szúrásokat, akkor jelzenem kellett és kaptam még érzéstelenítőt. Így sok fájdalmat nem éreztem, csak egy kicsit kellemetlen feszítő, égő érzést, ami egész nap elkísért. Ez a művelet 2-2,5 órát vett igénybe még úgy is, hogy állítólag könnyen lehetett dolgozni velem: megfelelő volt a fejbőröm és jól viseltem a beavatkozást. Eközben kivettek kb. 2500 hajhagymát. Megfigyelhető hogy a hajas fejbőr egy kis pontjából általában több hajszál is növekszik. Ezeket a csoportokat graftoknak nevezzük. Egyszerre nem egy hajhagymát, hanem egy ilyen graftot emeltek ki, amiben tehát kettő, három, négy vagy esetleg öt hajhagyma is volt. Időnként persze az is előfordul, hogy csak egy hajhagymát tartalmaz a graft.

A graftok kivétele nagyon nagy gyakorlatot igényel, hogy a hajhagymák meg ne sérüljenek kivétel közben. Ráadásul arra is nagyon kell figyelni, hogy a hajhagymák kivételével a tarkó fölötti rész még ugyanúgy természetes képet mutasson egyenletes hajsűrűséggel. A kivett graftokat fiziológiás sóoldatba helyezték, és csoportosították az alapján, hogy mennyi hajhagymát tartalmaznak. Ez azért fontos, mert a beültetéskor ezt figyelembe kell venni, hogy később egyenletes legyen a hajszálak sűrűsége. Ha pl. az összes ötös graftot egy helyre ültetik, akkor az a rész túl sűrű lesz, miközben az a rész, ahová csupa egyes graftot ültettek, ott a hajszálak egységnyi területre eső száma ötödannyi lesz, tehát nagyon ritka.

A kivétel után kaptam egy kis pihenőt. A tarkó feletti részt bekötözték, és rendelhettem ebédet magamnak egy igazán színvonalas ételfutár cégtől. Tényleg nagyon finom volt minden, amit kaptam, még így sebes fejjel is jól esett az ebéd. Közben a doktornő és az aszisztensek is megebédeltek.

Ezután következett a graftok beültetése a fejbőr elülső részére. Ehhez a hátamra kellett feküdnöm. Az ágy ekkor már nem teljesen vízszintes, hanem félig ülő helyzetbe volt állítva. Ismét érzéstelenítő lidokain injekciókkal kezdődött a kezelés. Ezek egy kicsit fájtak, különösen ha érzékeny pontba talált a tű, de tolerálhatóak voltak. A graftok berakása még sokkal nehezebb feladat, mint a kivételük. A doktornő először egy tűvel lyukakat alakított ki a beültettendő graftoknak, utána pedig egy speciális eszközzel (implanter) számomra nehezen érthető módon egész szorosan be tudta illeszteni a törékeny graftokat a fejbőrömbe. Hogy pontosan hova kell graftot behelyezni, hogy a meglévő hajhagymák ne sérüljenek, és azok az újakkal együtt majd egyenletes sűrűséget eredményezzenek, ha kinő a haj, az tehát nagyon nagy tapasztalatot igényel. A 800-900 graft behelyezése 3-4 órán keresztül tartott. Eközben fáradhatatlanul dolgoztak a doktornő és az aszisztensek. A doktornő láthatóan most is nagy örömet talál a munkájában, és törekszik a tökéletes eredmény elérésére minden egyes páciensnél. Közben időnként beszélgetett velem, és hogy könnyebb legyen eltölteni ezt a hosszú időt filmet is nézhettem közben. A klinikának komoly filmgyűjteménye van, volt miből választani. Ez azért valamelyest elterelte a figyelmemet a beavatkozásról.

A végén még egszer lefertőtlenítették teljesen a fejbőrömet, bekötözték a hajas fejbőr hátsó részét, és végre felkelhettem a műtőágyról. Ezután elláttak a legfontosabb instrukciókkal: kaptam egy fájdalomcsillapítót és antibiotikumot, fiziológiás sóoldatot, amivel óránként be kellett permeteznem a beültetett részt, és egy steril kendőt, amit a fejem alá kellett tennem éjszakára. Óvatosan összepakoltam a cuccomat, és kimentem a kocsihoz. A lehető legnagyobb óvatossággal beszálltam. Ha ekkor egy kicsit is beütöm a fejemet, az végzetes lett volna. A lidokain hatása ekkor már kezdett múlni, az egész fejbőröm égett, fájt, de valahogy csak sikerült hazavergődnöm.

Otthon nagyon óvatosan mozogtam, borzasztóan féltem attól, hogy véletlenül belefejelek valamibe, és a drága munka kárba vész. Éjszakára a kötést le kellett vennem, és szigorúan csak háton feküdhettem. Ezt a következő két hétben is tartanom kellett. Mivel féltem, hogy álmomban véletlenül oldalamra fordulok, ezért nem nagyon mertem elaludni, csak rövid időkre szundítottam el.

Másnapra a fájdalom valamelyest csökkent, és mivel este sem volt elviselhetetlen, ezért a fájdalomcsillapítót nem is kellett bevennem. Megreggeliztem, és ismét elindultam a klinikára. Az első nap kb. a graftok felét tudták áthelyezni, a többit a második napon vették kezelésbe. Az első napon a tarkó feletti rész jobb oldaláról szedtek ki graftokat, és azokat a fejbőr első részére helyezték át, a második napon pedig a tarkó feletti rész bal oldaláról emeltek ki graftokat és azokat zömében a fejtetőre helyezték. A második nap menetrendje és hossza kb. ugyanolyan volt, mint az első napé.

  
Műtét utáni képek

A végén még kiegészítették az instrukciókat: pl. egy hétig kell a fiziológiás sóoldattal permeteznem a beültetés helyét, és víz nem érheti azt. Két párnával kell aludnom és csak a hátamon feküdhetek éjszaka. Az utcára kimozdulni nem javasolt egy hétig, mert a nagy hideg sem tesz jót a frissen beültetett graftoknak (sapkát tilos volt hordani 2-3 hétig), és az utcán talán jobban ki van téve nem kívánt behatásnak a műtött terület (pl. hozzáér egy faág, ráesik az eső, stb.). Így célszerű lett volna már a műtét előtt alaposan bevásárolni, hogy legyen egy hétre elegendő ennivalóm otthon. Ezen kívül gondoskodni kell arról, hogy az embernek legyen otthon végezhető tennivalója egy hétig (olvasás, hobbi tevékenység, otthon végezhető munka, stb.). Ezek a kötöttségek eléggé megviseltek, de a nehezén már túl voltam, és már lehetett látni az átültetés pozitív eredményét.