A következő héten már bementem a munkahelyemre. Szerencsére továbbra is olyan munkát kellett végeznem, amit irodában, számítógép előtt tehettem. Ezidáig nem sok ember látott, mivel nem nagyon mozdultam ki a lakásból. Most viszont minden munkatársamnak el kellett mondanom, hogy miért ilyen rövid a hajam, miért vállalkoztam hajátültetésre, hogy zajlott, stb. Egy idő után ez a kérdezősködés már rosszabb volt, mint maga a beavatkozás...

A hajam eközben gyorsan nőtt, látszott, hogy igen sűrű mindenhol. A beültetett hajszálak vastagabbak és sötétebbek voltak, mint amilyen eredetileg volt elöl a hajam. Sajnos a beültetés területén még sokáig piros volt a fejbőröm. Ez nagyon nehezen akart elmúlni. Még a műtétet egy hónappal követő második kontrollon is látható volt, és a doktornő jelezte is, hogy ez probléma. Javasol egy kenőcsöt, ami csökkentheti a fejbőrnek ezt a kissé gyulladt állapotát. Időnként pontszerű szúró fájdalmat is éreztem, hasonlót, mint amikor a beültetés zajlott.

 

A vízzel történő hajmosást annyira óvatosan csináltam, hogy egy hét alatt nem vált le a pörkök jelentős része. Ez nem volt katasztrófa, de szerencsés, ha a második héten megtörténik teljesen ezek leáztatása, mert csak akkor tud rendesen lélegezni a fejbőr.

A harmadik héten bőrkímélő samponnal már megmoshattam a hajamat. És hamarosan már oldalra is fordulhattam alvás közben. A sportolást a műtét után 2,5-3 héttel lehetett elkezdeni, óvatosan, kis intenzitással. Végre...

A 3. héten elkezdődik a beültetett hajszálak kihullása, és ezután a hajhagymák pár hetet pihennek, és utána kezdődik meg az új, végleges haj növekedése. Nekem ez a kihullás elég későn indult el. A második kontrollig szinte alig hullott ki a beültetett hajszálakból, bár ennek nagy jelentősége nincs.

  

Hamarosan minden visszatért a normális kerékvágásba, egyedül a már említett fejbőrpirosság aggasztott.